7.Bezártság

Győnyőrűen ragyog kint a nyári nap de én a helyett,hogy élvezném még mindig az ágyban feküdtem.Fogalmam sincs róla hány óra.Kinyitottam a szemeim majd hosszas nyújtózás után feltáplálkoztam.Akkor vettem csak észre,hogy senki se volt a szobában.Még mindig a zsebpénzemből vett ruha volt rajtam mivel anyu még mindig nem hozta a ruháim.Ránéztem az órára és csak akkor kaptam észbe,hogy már 11-óra.
-Uristen-kiáltottam fel mivel a próba már fél órája ment.Gyorsan a tükör elé léptem,hogy megigazítsam a hajam.Amikor megláttam magam,megijedtem.Borzalmasan festettem.A szem festékem szétfolyt,gondolom a tegnap esti sírástól és a hajam össze vissza állt.Gyorsan megfésülködtem de szégyelltem ugyan ebbe a ruhába menni a próbára.Miközben fésülködtem hangos nevetésekre lettem figyelmes.A földszintről jött,tehát még valaki itt van.Felvettem a cipőm és lementem a lépcsőn.A lépcső sarkából kikukucskáltam.Cher és a teljes One Direction csapat ült az asztalnál.Beszélgettek.Nem akartam,hogy így lássanak ezért éppen fordultam vissza,hogy talán Cher egyik ruháját felveszem.Bár elég furcsán festenék az ő ruháiban.Amikor Louis utánam kiabált:
-Jó reggelt hercegnő!-mondta amire képtelen voltam visszafordulni.
-Jó reggelt,és ne szólíts így-mondtam majd leültem Cher mellé.
-De mogorva valaki reggelente.-mondta Liam majd felnevetett.
-Hol vannak a többiek?Hol van Shopia?-fordultam Harry-hez amire Cher megbökött a mű körmeivel..Még mindig rosszul éreztem magam a tegnapi miatt de rájöttem,hogy nem izgat legyen boldog.
-Őőő nem tudom,gondolom próbán-mondta Harry de láttam kicsit kellemetlenül érzi magát.talán ezt nem kellet volna de jól esett.
-És ti mit kerestek akkor még itt?-tettem fel a kérdést.
-Téged vártunk.-mosolygott Harry.Nagyon aranyos ez tőlük.
-Na akkor öltözz át és menjünk próbára mert látom még mindig a tegnapi ruhád van rajtad-gúnyolódott Zayn.
-Igen.ha lenne mibe!-mondtam miközben a terítőt tépkedtem.
-Miért?Nem hoztál magaddal ruhákat-kérdezte Naill.Amire az összes számpár rám szegeződött.
-Nem csak már nem tudtam hazamenni a ruháimért mert túl későn kerültem sorra-hazudtam mivel nem mondhattam,hogy sírtam.-És anyunak kellet volna már tegnap elhozni az x-faktor házba de úgy nézz ki nem hozta.-folytattam.
-Jaj te hülye mért nem szólsz adok én!-mondta Cher.A gondolataimban olvasott.Gyorsan felmentünk a szobában ahol oda adott pár furcsa ruha darabot ne erre mondják,hogy túlzás.De mivel nincs más ez is megteszi.Egy piros ing amin nem voltam felül gombok.Egy fekete,fényes cső gatya valamint tűz piros rúzs.De őszintén szólva Chernél ez még visszafogott volt.

Lementünk a fiúkhoz.Először mind tátott szájjal néztek rám amitől egy kicsit zavarba jöttem majd jól ki nevettek.
-Cher,nem csalódtam benned!-mondta Louis és itt egy percre abba hagyta a nevetést de hamar folytatta.
-Igen most roppant sexy vagy-mondta Naill de ő már nem nevetett.Harry is abba hagyta de a többiek nem tudták.Hátt én sem akartam ebben le menni de hát ha nincs más akkor nincs.
-Jól van elég már ennyire nem rossz.-szólt rájuk Harry.
-Köszi!-mondtam amire most Harry megint nevettet majd lementünk végre próbára.A lépcsőn már abba hagyták végre a nevetést majd beszálltunk a liftbe ahol sajnos volt tükör ami nagyobb volt sokkal a szobánkban lévő nél.
-Jézusom! Ez mien már!-próbáltam becsatolni a nem létező gombokat mivel a melltartóm kilátszott.Ettől megint nevettet mindenki csak én nem találtam viccesnek.
-Annyira,félek!-mondtam miközben egy hosszú folyósora értünk.
-Mitől?-kérdezte Liam,eléggé meglepődött a kijelentésemen.
-Hátt,nem tudom pontosan de én félős vagyok!Nem bírom a sokk stresszt!-toporzékoltam.Amin a többiek csak megint egy jót nevettek.Ráadásul vissza tért a kéz tördelésem.
-Jaj,Natalie!Ez még csak szám választás,meg valószínűleg körbe vezetnek a színpadon.-mondta Louis majd a kezét a vállamra tette.Nem is árt ha körbe vezetnek mert most sem tudtam,hogy hol vagyunk.De Naill magabiztosan vezettet minket így gondoltam lassan ott leszünk.Így is lett miután a folyosónak vége lett egy hatalmas piros ajtó jelent meg elöttünk.Amint bementünk rajta egy újabb folyóson voltunk ahol rengeteg ajtó volt.
-Jó most akkor hol vannak a többiek?-kérdezte Harry.Mivel sehol sem volt senki.Árva lélek sem.
-Nem tudom.-mondtam.Harry jótól kérdezte mert azt sem tudtam,hogy most hol vagyunk.
-Szerintem,váljunk szét és ha meg vannak akkor telefonáljunk egymásnak.-vetette fel az ötletet Cher.Mindenkinek tetszett az ötlet.
-Jó de nálam nincs telefon-mondta Harry majd Liam is követte.
-Nem baj mert úgy sem egyedül lesztek hanem ojjanal akinél van telefon-oktatta ki őket Cher.
-Hát nem érted butuskám?-csipkedte meg Louis Harry arcát.
-Jó akkor én Naill és Zayn-el megyek.Cher te menj Louis-sal és te pedig Harry,Natalie-val.-mondta Liam.Hát,persze pont Harry-vel.Na,mindegy nem tudhatja meg,hogy haragszom rá.Úgy,hogy kedves leszek.
-Jó akkor majd hívjatok,ha láttok valakit mondta Louis majd bement Cher-el az egyik ajtón.Pár másodperccel később Nail-ék is elmentek.Csak én és Harry álltunk már a folyóson.Én a cipőmet néztem és vártam,hogy Harry mondjon valamit de eléggé kínos csend volt.
-Hátt akkor...menjünk erre.-törte meg Harry a csendet és a folyosó túl oldalába mutatott.
-Rendben.Amúgy most tényleg eltévedtünk?-nevettem magunkon.
-Úgy nézz ki.Pedig Naill  azt mondta,hogy ő tudja hol vagyunk és erre..-mondta Harry de közbe vágtam.
-Eltévedtünk.-bár nem tudom,hogy lehet itt eltévedni.Csak annyira sok az ajtó és az ajtó után még ajtó és folyosó.És pont most nincs egy statiszta se.
-Nézd nézzük meg ezt-mutatott Harry az egyik ajtóra.Nem válaszoltam csak bementünk.Nagyon sötét volt bent és hideg az ajtó fénye világított csak egy kicsit.Bejebb mentünk és vilallanyt kerestünk.Egy óriási csattanást hallottunk meg és az ajtó fény is eltűnt.
-Ez mi volt?-kérdeztem mert a szívem majd kiugrott a helyéről.
-Az ajtó.Biztos becsapódott a nagy széltől.Keressük meg azt a rohadt villanyt és akkor majd kinyitjuk.-válaszolt Harry.Tovább kerestem a villanyt.Tapogattam a falakat amikor valamibe belenyúltam.
-Azt hiszem meg van!-kiáltottam fel-Áhhhh pókháló.-síkitoztam mert iszonyatosan féltem a pókoktól.Majd elkezdtem gyorsan hátra felé ugrálni és lerázni a kezemről.Ezt hangos síkitás követte.
-Harry,segíts már-kiabáltam Harry-nek.
-Semmi baj.Nyugodj meg.Oda megyek hozzád.-mondta Harry de nem nagyon izgat mert  még mindig érezem a pókhálót magamon és mivel nincs lámpa nem látom,hogy rajtam van-e.Így tovább ráztam le magamról.mikor éreztem,hogy valamiben elesek.Így elborultam.
-Jól vagy?-hallottam meg Harry hangját.Éppen alattam feküdt.Éreztem a meleglehelettét ahogy csíkiztizte az arcom.Gyorsan,óvatosan leszálltam róla.
-Persze,puhára estem.-mondtam neki nevetve majd nyújtottam a kezem,hogy fel segítsem.
-És te jól vagy?-kérdeztem miközben felállt és gondolom leporolta magát mert surólásokat hallottam.
-Mondjuk de elég nehéz vagy.Azt hiszem leszakadt tőled a vesém.Lefogyhatnál Natalie-nevettet Harry.
-Nem is igaz.-löktem meg Harry vállát.
-Jó,jó nyugi.Inkább menjünk ki nem hiszem,hogy itt lenének.-mondta Harry majd folytatta.-Fogd meg a kezem mielőtt megint belemész egy pókhálóba-mondta de elcsuklott a hangja a nevetéstől.Hogy mi?Most tényleg fogjam meg a kezét?Éppen az elfelejtésén igyekszem.
-Nem vicces.-fogtam megvégül a kezét mert már vagy egy perce nyújtotta.éreztem,hogy Harry húzz valamerre csak azt nem láttam,hogy hova.Meleg keze felmelegítette az enyémet.
-Natalie!Ez beragadt.-mondta Harry miközben valamit ütögettet gondolom az ajtót.
-Ne csináld már.-engedtem ell a kezét és mellé léptem,hátha én kitudom nyitni de nekem se ment.
-Várj csinálok egy kis fényt-kaptam elő a telefonom a zsebemből ami már előbb is eszembe juthatott volna.A telefonnal egyből Harry arcát világítottam meg.Nagyon kétségbe esetnek tűnt.
-Mi a baj?-kérdeztem mert az arca már engem is elszomorított.
-Szerinted?Beragadtunk egy sötét helyre és azt se tudjuk,hogy hol a francban vagyunk-mondta Harry majd elindult valahova.Rávilágítottam,hogy lássam hova ment.Ekkor vettem észre,hogy egy szertárban vagyunk.Mindenhol felmosó rongyok,koszos seprűk,festékes dobozok voltak.Harry egy fa darabon ült a sarokban.Elindultam felé majd leültem mellé.
-Ne haragudj.Csak nem bírom a bezártságot-mondta Harry majd rám nézett.Nem kellet telefon ahhoz,hogy lássam a szép,csillogó zöld szemeit.
-Semmi baj.Amúgy meg írok Chernek,hogy hol vagyunk majd ők kiszabadítanak.Csak nyugi-szoritottammeg Harry kezét amire kirázott a hideg.Majd gyorsan meg írtam Chernek,hogy beragadtunk és jöjjenek értünk.
-Egyébként hol vagyunk?-kérdezte Harry.Egy kicsit megnyugodott.
-Egy szertárban.-nevettem-Igen egy szertárban kerestük a többi x-faktorost-nevettem majd Harry is.Erről eszembe jutott,hogy lekéstük a próbát és megint csalódást okoztam Cherl-nek.
-Remek.Lekéssük a próbát-morogtam pedig ezt nem is akartam mondani.
-Miért?Örülj neki!-mondta Harry.
-Te ezt nem érted-válaszoltam és lehajtottam a fejem.
-Mi?Mit nem értek?Nekem elmondhatod Natalie.-ült közelebb hozzám Harry.
-Hátt,hogy múltkor nem tanultam  meg a szövegem és csak kételkedve engedtek át.Már akkor csalódást okoztam és most is.Nem is csodálom ha kidobnak-meséltem miközben elkönnyezet a szemem.Gyorsan letöröltem.Éreztem,hogy Harry át ölel.Hátt ennyit a felejtésről.