11.A megmentő

       Remélem tetszik az új rész!Kicsit Drámai lett.Köszönöm,hogy eddig 10-en azt szeretnétek ha folytatnám.Folytatni is fogom.Kommizatok,léci!                                                       

                                                         Louis szemszöge:
Mikor Naill bejelentette,hogy Harry Shopiával csókolozot és,hogy ezért Natalie kifutott az esőbe a szív verésem egy pillanatra leállt annyira megijedtem.Nem hibáztathattam Harry-t hiszen a legjobb barátnom de Natalie-t is nagyon megkedveltem és nagyon féltettem.Be kell vallani,hogy ezt most Harry cseszte ell.-miközben ezek a gondolatok végig játszottak a fejemben,körülöttem állt a bál.Már ott tartottunk,hogy Cher leakarta ütni Harry-t.
-Most ennek nincs itt helye.Azzonal keressük meg.-fakadtam ki magamból és a előszobába mentem a kabátomért.Tudtam,hogy valamit tennünk kell..Bár mennyire is szédülők a sok italtól nem hagyhattom szegényt kint a sötétben.Bár mien örültségre képes lehet.
-Várj,haver én mi is megyünk-jött utánam Liam és Naill már kabátba öltözve.Később mindenki ki jött felöltözve.Csak Harry-t és Bella Amie-t nem láttom.Gyorsan áttörtem magam a többieken,hogy megnézzem már megint hol akadt le a barátom.Ovatosan bepillantottam az ajtón.Harry kabátban állt a szoba közepén,Shopia egy széken ült,feltünően nem érdekelte,hogy Natalie bajban van.
-Te nem jössz?-kérdezte Harry Shopiától miközben felhúzta a kabátja cipzárlyát.
-Nem,És azt sem értem,hogy te minek mész.Csinálhatnánk mást is-lépett közelebb Shopia Harry-hez és az arcát kezdte puszilgatni.A hányinger rám tört.Harry egy ideig hagydta majd megszólalt,végre.
-Mert a barátom és most miattam szenved.-fogta le Shopia kezeit majd az ajtó felé indult.
-Csak,hisztizik mert nem kaphat meg téged.Szánalmas-tette keresztbe a kezeit.Harry egyre közelebb ért az ajtóhoz én meg ott kukucskáltam a kis résen.Gyorsan hátrébb léptem.
-Szia Louis!-forgatta a szemeit Harry.Azt hiszem lebugtam,vagy még sem..
-Szia.A sállamat keresem.hideg van kint.-mosolyogtam Harry arcába mint ha nem tudnék a veszekedéséről.
-A nyakadban van-mutatott Harry a nyakamba.Basszus,lebugtam.
-Nem érdekel senkit a sállatok.Mennyünk már-lépett közelebb hozzánk Katie majd lögdösni kezdett ki az ajtón.Kint iszonyatos hideg volt.Belegondolni is rossz volt,hogy mennyire fázhat Nati.
-Még is merre mehetett?-tette fel a kérdést Liam.
-Szerintem megint váljunk szét és ha meg van akkor hivjuk egymást-utaltam a mai eltévedésünkre.Mindenki a bólogatni kezdett.
-Rendben van..Harry te velem gyere.Jenna te Zayn-el-kedveztem Zaynnek mivel tetszik neki a csaj.Rebecca,Cher ti Liammel.Naill te Katie-vel és Aiden-el.Nicoló te menj Easther-el és Mary-vel.-mondtam és közben mindenkinek mutattam egy irányt.Elmehetnék valami rendezőnek.Liam-ék  és Nicoló-ék kocsival mentek.A többiek gyalog keresték Natalie-t.Direkt választottam Harryt hátha elmond valamit a Natalie-val való kapcsolatáról.Miután mindenki elment, én és Harry még ott fagyoskodtunk a ajtó elött.Elkezdtem ugrálni hátha az felmelegit.Harry csak szótlanul állt.Nagyon bántotta a dolog.
-Okéé..menjünk erre.-mutattam végül az egyik sötét utca felé.Harry felemelte a fejét és gyors léptekben elindultunk.Már vagy öt perce kiabáltuk Natalie nevét.egymásra  se néztünk de még egymáshoz se szóltunk.Nem birtam magammal.Tudnom kellet mi történt köztünk.
-Harry,szereted Shopiát?-állitottam meg Harry-t.A sötét utca közepén álltunk.Hajnali 2 óra volt.Hósszas gondolkozás után végre megszólalt..
-Én,Én nem tudom.-bökte ki halkan,majd felsóhajtott.Gyorsan tovább ment és kiabált tovább.Nem akart róla beszélni de nem érdekelt.Mi az,hogy nem tudja,hogy nem tudja azt valaki,hogy miért smáról egy csajjal?-töprengtem magamban még mindig az utca közepén.Harry már sokkal erőlébb volt.Utána szaladtam és elkaptam a kezét.Megállitottam..
-Mi az,hogy nem tudod?Meg csókoltad és közben meg Natalieval játszottál.-fakadtam ki magamból.Nem akartam de én is nagyon haragudtam most rá.Harry zaklatott arcot vágott.Még mindig erősen fogtam a kezét,hogy nehogy megint elmenjen.
-Még is mit akarsz mit mondjak?Igen flörtöltem Shopiával az első napon de Natalieba is beleszerettem.-orditotta le a fejem majd kitépte a karját a kezemből.
-Akkor meg meg miért nem mondtad ell neki?-mondtam de most már nem kiabáltam.Ugyanis tudtam,hogy ez nagyon szemét dolog volt de mindig ezt csinálta.
-Én nem tudom.Elakartam már mondani Natalienak,hogy szeretem csak..-halkitotta le a mondat végét.Az arcát a kezeibe temette.
-Csak?Csak mi?-vettem le az aráról a kezeit.A szemeiben lehetett látni a sajnálást.tudtam,hogy nem akarta,hogy ez legyen.
-Senkit sem akartam megbántani..-sutogta halkan.Nem birtam tovább.erősen magamhoz szorittam.Az eső megint szakadni kezdett.Ennyi elég volt.Megtudtam amit akartam.Ráadásul tudtam,hogy még a többiek is bántani fogják ezért.Teljesen megértettem, végre Harry-t.Most már én is rosszul éreztem magam.Nem kellet volna ezt csinálnom vele mert így is kivan idegileg.Szép legjobb barát az ilyen.Én hülye idiotta.
                                         
                                                        Natalie szemszöge:
Iszonyatos fájdalomra ébrette.Nem nyitottam ki a szemem.Gyorsan megfogtam az üvegszilánkos kezem,hátha úgy csillapithatom a fájdalmat.Amikor megszoritottam ez vízes anyagot éreztem rajta.Gyorsan kinyitottam a szemem.Egy fehér falat pillantottam meg.Fogalmam sincs róla,hogy hol vagyok.Ovatosan lenéztem magamra de alig tudtam mozgatni a fejem annyira fájt.A nagyfájdalmaimban vettem észre,hogy egy ágyon fekszem.A kezemen egy vízes rongyal volt betekerve.Már nem voltak rajtam a vízes ruháim hanem három vastag takaró volt rajtam.Mire még jobban körülnéztem rájöttem,hogy egy hangulatos kis régies szobában fekszem.Nem tudtam,hogy hogy kerülhettem ide.Talán ez a mennyország.Megpróbáltam felülni.Nyögdécselve ültem fel de azzal a lendülettel vissza is estem.
-ÁHHH-orditottam fel mert iszonyatosan fájt a kezem.
-Istenem hátt felébredtél.-hallotam meg egy ismeretlen hangját.Hol vagyok?Megörültem.Azzonal elkell inenn mennem.Megint gyorsan megpróbáltam felülni de semmi erőm sem volt.Egy idős néni lépett be az ajtón.Amikor megláttam ahogy szenvedek gyorsan oda sietett hozzám és lefektetett.
-Semmi baj.nyugodj meg.én nem akarlak bántani-mondta a néni és leült az ágy meletti székbe.Nem tudtam,hogy ki ő de hittem neki.
-Hogy kerültem ide?-sutogtam mert beszélni is alig tudtam.A néni kétségbe esett arcot vágott majd megszólalt.
-Tegnap este éppen aludtam amikor hangos zajra ébredtem,ami a pince felöl jött.Azt hittem egy betörő igy felkaptam az unokám Baseball ütöjét és lementem megnézni.Ekkor megláttalak ott feküdni a földön.Véres volt az egész kezed.Felhoztalak a szobába és lefertötlenitettem a sebedett.-dadogta az öreg néni majd megfogta a kezem.-Mit kerestél ott aranyom?
-Megtámadott egy kobór kutya és..-nem tudtam tovább mondani mert megint iszonyatos fájdalmaim voltak.A néni levette a kötést a kezemről.Ekkor láttam csak meg,hogy mekkora vágások vannak rajta.Bekente valami fertőtlenitős gyógyszrrel majd visszakötötte.Enyhűlt a fájás.Kitakarta a lábam és akkor láttam meg,hogy az is bevan kötve.Bekente a lábam is mert tele  vágásokkal.
-Köszönöm.-mondtam halkan.
-Van valakid akit feltudnák hívni?-kérdezte a néni.Nagyon jó szívű volt.Miatta nem haltam meg.Azt sem tudtam mit mondjak.Nem akartam,hogy az x-faktorosok értem jöjjenek mert elkéne viselnem Harry arcát.Anyu sem tudhatott róla.
-Nem,sajnos senki sincs.-mondtam.Egy kis erőre kaptam a gyógyszertől.
-Akkor hol laksz kedveském?-kérdezte a néni.Nagyon öreg volt már de még is segített nekem.
-Az x-faktor házban.-böktem ki majd a fáradsától lehajtottam a szemem.
-Tényleg,azért voltál ilyen ismerős.-nem láttam de tudtam,hogy mosolyog.-Már felhívtam a fijam majd ő haza visz.-mondta a néni.Éreztem,hogy elgyengülők,elaludtam..